Jelenlegi hely
A futómuskátli ödéma oka a rossz klíma
A késő ősztől a kora tavaszig terjedő időszakban gyakran találkozunk a futómuskátli egy kellemetlen megbetegedésével, amiről rendre kiderül, hogy nem kórokozók okozzák, hanem a rossz klímaszabályozás.
Ha azonban a kinti hőmérséklet jóval alacsonyabb a bentinél, akkor az ablaknyitáskor rendkívül gyorsan csökken a hőmérséklet és vele együtt a relatív páratartalom is (az ábrán a kék és a barna vonal hirtelen zuhanása). A páradús meleg levegő ugyanis gyorsan eltávozik és a helyére beáramló hűvös levegő sokkal kevesebb nedvességet tartalmaz, bent felmelegedve pedig a relatív nedvességtartalma igen alacsony lesz. A folyamat elvileg kedvező, de a változás sebessége rendkívül erős stresszt jelent a növényeknek, mert ilyen gyorsan nem tudnak alkalmazkodni a hirtelen és nagymértékben megváltozott körülményekhez. A gyökerekben a délelőtt során az emelkedő hőmérséklet hatására erős gyökérnyomás alakul ki, hogy biztosítsák a megfelelő párologtatást, ami az aktívan fotoszintetizáló növény életfunkcióit, és a melegben a hűtését is biztosítja, a légzőnyílások kinyílnak, próbálnak maximálisan párologtatni. A páratartalom csökkenésekor azonban a légzőnyílások bezárulnak, azonban a gyökérnyomás nem tud ilyen gyorsan lecsökkenni, így a légzőnyílások körüli sejtekben akkora nyomás alakul ki, amit a sejtfalak nem tudnak elviselni és roncsolódnak, "felrobbannak". Ennek látványos jeleit látjuk a fenti képeken.
Az esti időszakban hasonlóan veszélyes a hőmérséklet gyors csökkenése, aminek következtében gyorsan nő a relatív páratartalom.
Veszélyes folyamatok este
A hűlő levegő kevesebb nedvességet képes tárolni, hamar maximalizálódik a relatív páratartalom, továbbá telítődés után a pára kicsapódik a hűvös felületekre, így a növényekre is. Fontos tehát, hogy a növényházba minél kevesebb olyan felesleges nedvességet vigyünk be a nap során, ami a naplemente előtt már nem képes távozni. Kerüljük tehát a délutáni öntözést, különösen borús időben, és inkább többször kevesebbet öntözzünk, hideg időben is tartsuk résnyire nyitva az ablakokat. A fenti ábrán ismét a kék és a barna vonal mutatja a kedvezőtlen folyamatokat, és a szaggatott vonalak a kívánatos, lassabb változást. A kék háttérrel jelölt részek a veszélyes időszakok, ahol szükséges beavatkoznunk.
- Kerüljük a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti túl nagy különbséget, mert ez okozza a túl nagy relatív páratartalom különbséget is.
- Segíthet, ha a hőernyőt délután korábban behúzzuk, így lelassíthatjuk a hőmérséklet csökkenés ütemét.
- Ugyanezt kell elérnünk reggel is: lassan emeljük a nappali hőmérsékletet, és ne nyissuk a hőernyőt túl gyorsan. Minden tevékenységnél fontos a fokozatosság, az hőmérsékletet is csak kis lépésekben engedjük változni.
- Kerüljük a túl magas nyomást a gyökérzetben oly módon, hogy tartsuk stabilan a cserépben az EC-szintet, továbbá az öntözés is legyen kiegyenlített.
- Gondoskodjunk arról, hogy a tápoldatban az elemek aránya kiegyenlített legyen, és tartalmazzon elegendő Ca-ot és K-ot. Ne csak NPK-t, amiből általában elegendő áll rendelkezésre.
- Kerüljük a cserép és a levegő közötti túl nagy hőmérsékleti különbséget. Talaj vagy asztal fűtés esetén legyünk óvatosak. A talajszinten a hőmérséklet max. + 2⁰ C-kal legyen csak magasabb, mint a levegőben.
További általánosan megszívlelendő tanácsok az optimális klíma elérése érdekében:
- Ne adjunk ki túl sok vizet egyszerre (vegyük figyelembe a nappal hosszúságát és a fényintenzitást).
- Biztosítsunk minél kiegyenlítettebb klímát (óvatosan, kis lépésekben változtassunk minden körülményt, ahogy ezt az autóvezetés vagy repülés során kell tenni).
- Mindig szabaduljunk meg a felesleges párától, tartsuk nyitva az ablakot, szükség esetén télen is.
- Előzzük meg a páratartalom és a sugárzás (fényintenzitás) túl nagy ugrásokban történő változását.
- Használjuk klímaszabályozásra a fűtési rendszert, akár áprilisi éjszakákon is.
- Tudatosan kísérjük figyelemmel a nappali és éjszakai hőmérséklet közti különbségeket.
- A klímát a növények között, a lombszinten szabályozzuk, ezért a méréseket is ott végezzük. A páratartalmat sem elég 1,5-2 méteres magasságban érzékelnünk, mérnünk, ezért műszer híján kezünket a növények közti térben végighúzva az ottani mikroklímát is mérjük fel.
- Az időjárás változásokra előre készüljünk fel és tegyünk megelőző lépéseket.
- A problémák megelőzőse céljából azonnal cselekedjünk, ne késlekedjünk.
Írásunk Ben Geijtenbeek szaktanácsadó (Syngenta - FloriPro Services) ábráinak felhasználásával készült.